Új jelszó kérése
Kategóriák
TOP termékek
Termékajánló
Facebook
Megbizható cég
Pick pack pont átvétel csak 890 forint!

pick_pack

Összehasonlítás
Hírlevél
Házhozszállítás

Kiszállítás futárszolgálattal

Trans-o-flex futárszolgálat

Tanúsítvány
SSL Certificate

Tudtad?

 

A galvánelemek




Felfedezésének története: 


Felfedezésének története A galvánelem kifejezés Luigi Galvani (1737-1798) olasz anatómia professzor nevéből származik. Történt ugyanis Bolognában 1790-ben, hogy Galvani felesége náthás lett és az orvosa békacombból készült erősítő húslevest írt elő számára.
A békák nyúzása során azt tapasztalták, hogy a combok összerándultak, amint a szikével hozzáértek és a közelben egy dörzselektromos gépet működtettek. Galvani további kísérleteket is végzett, ám a jelenséget tévesen egyfajta állati elektromosságnak tartotta 

A békás kísérlet

1791-ben Galvani közzé tette megfigyeléseit, így a kor számos tudósa figyelt fel az érdekes jelenségre. A paviai egyetem professzora Alessandro Volta (1745-1827) is elvégezte a kísérleteket, majd egy 1792-ben írt levelében rámutatott arra, hogy a jelenség csak akkor megy végbe, ha két különböző fém érintkezik a békacombbal.




Az első galvánelem: 


Az első galvánelem Az olasz Alessandro Volta 1799-ben újfajta áramforrást talált fel: a galvánelemet . A legelső galvánelem egy cink és egy ezüstkorongból, valamint a közéjük helyezett, sós vízzel átitatott papírlapból állt.




Felépítése: 


Felépítése Az elektronok felszabadulnak. A cukor oldódik vízben. Hasonlóképpen igen kis mértékben a fémek is oldódnak a savas vízben úgy, hogy egy-egy fématom válik le a fémről, és a folyadékba lép.

Miközben a fématom oldatba megy, nem viszi magával összes elektronjait, hanem egy-két elektront hátrahagy a fémdarabon. Ennek az lesz a következménye, hogy a folyadékba merülő fémen megszaporodnak a szabad elektronok, a fém negatív töltésű lesz. Cinkből több atom megy oldatba, mint a rézből. Ezért a kénsavas vízbe merülő cinken sokkal több elektron gyűlik össze, mint a rézen.

A cinknek nagyobb lesz az elektromos feszültsége, mint a réznek. A cinklemezen összegyülemlett nagyobb számú elektron a réz felé áramlik, ha a réz- és a cinklemezt a folyadékon kívül vezetővel összekötjük. Ha a réz- és a cinklemez közé zseblámpát iktatunk, az elektronáram izzásba hozza a lámpa szálát.

Aszerint, hogy kocsonyásított vagy folyékony anyagot tartalmaznak szárazelemnek , ( pl.Leclanché-elem ) vagy nedveselemnek (pl. Daniell-elem ) nevezzük őket . Daniell elem mellett számos más elemet is fejlesztettek ki, pl. a Bunsen, krómsav, Lalande , Leclanché elemeket.

A folyadékba merülő fémek negatív töltésűek. A cink negatív feszültsége nagyobb, mint a rézé.

A rézre áramlott elektronokat az odaúszó pozitív cinkionok felveszik.

Elkészítés: 


Elkészítés Galvánelemet házilag is össze lehet állítani, legegyszerűbb módja, hogy citromba szúrunk, vagy ecetbe állítunk alumínium és réz rudakat.



Van olyan elektronikai eszköz, amelybe kifejezetten a 150 éves szén-cink elem való. Az akkumulátorok között nincs ilyen különbség, de akármilyen elemről is legyen szó, végleg lemerülve veszélyes hulladéknak számít. Még mindig forgalomban van a világ legrégebben kifejlesztett szárazeleme, a Leclanché-féle szén-cink elem, sőt bizonyos elektromos eszközökhöz kifejezetten ezt a típust ajánlják a gyártók. Nem a gyártók és a forgalmazók marketingfogása, hogy az elemeket az eszközök szerinti osztályozzák - mondta dr. Nagy László elektrotechnikai szakértő az [origo]-nak. A különböző elemeknek más és más az energiasűrűsége, vagyis nem mindegy, hogy egy adott tömegű és térfogatú elem mennyi ideig táplál el egy eszközt - mondta.

Georges Leclanché francia kémikus 1866-ban üvegserlegben helyezett el egy szén- és egy cinkrudat, az előbbi volt a pozitív, az utóbbi a negatív elektród. Az edényt tömény szalmiáksó-oldat töltötte ki az egyik első elektrokémiai áramforrásban. Ma kapható utódaiban szénrúd anód található, amit mangán-dioxid és szénporrétegek vesznek körül. A negatív pólus, a katód a szárazelem cinkből készült burkolata.

Az elektrolit semleges fémoxidból áll, amelyet ammónium-klorid vagy cink-klorid géllel van átitatva. A szénnek csak a mangán-dioxid ellenállásának csökkentésében van szerepe, az elektrokémiai reakcióban nem vesz részt, így logikusabb lenne az áramforrást cink-mangán elemnek nevezni. Ez a legolcsóbb szárazelem, így sokszor a forgalmazók választása erre esik, amikor elemmel együtt dobnak piacra egy elektromos eszközt. A klasszikus cinkelem olyan eszközökbe való, amelyek állandó jelleggel használják az áramforrást, de energiaigényük alacsony. Ilyen a füstérzékelő, az elektromos óra, a távirányító, a rádió, de a vezeték nélküli (Bluetooth) egér is.

Az "alkáli" néven ismert elemek a Leclanché-féle fejlesztés késői utódai. Felépítésük hasonló a szén-cink változathoz, elektrolitként viszont nem savat, hanem kálium-hidroxid vizes oldatát tartalmazzák gélformában. Az első ilyen elemet Waldemar Jungner fejlesztette ki 1899-ben, majd tőle függetlenül Thomas Edison 1901-ben. Az alkáli szárazelem kémiáját - az amerikai feltaláló munkásságára alapozva - Lewis Ulry kanadai mérnök dolgozta ki az ohiói Clevelandben (Egyesült Államok) az 1950-es években.

Forrás: AFP
A szárazelemek újrahasznosíthatók, de veszélyes hulladékként kell kezelni őket

Mivel tartósabbak a szén-cink változatoknál, fényforrások, távirányítású játékok, mp3-lejátszók áramellátására is jók. A nagyobb kapacitás oka az, hogy tisztább és koncentráltabb formában tartalmaznak mangán-oxidot, továbbá az elektródok elfoglalta tér is kisebb. Elvileg egy alkáli elem kapacitása háromszor-ötször nagyobb, mint a szén-cinké, azonban ez erősen függ a fogyasztótól. Alacsony igénybevétel esetén a kapacitás 3000 milliamperóra, viszont a digitális kamerák sokszor 1 amperes terhelése esetén a kapacitás 700 milliamperórára esik vissza.

Alkáli elemből gyártanak újratölthető verziót is, de a legtöbb típusa nem ilyen. Az újratöltéssel próbálkozni már csak azért sem ajánlott, mert ilyenkor felszabadulhat a maró, a légutakat, a szemet és a bőrt irritáló kálium-hidroxid. A sokoldalú lítiumelem Az elemek elitjének számító lítiumos változatok az alkáliak kapacitásának körülbelül kétszeresét biztosítják, mérettől és a használt vegyületektől függően. A leggyakrabban használt típusban a lítium az anód és a mangán-dioxid a katód; elektrolitként lítium-perklorátot vagy propilén-karbonátot tartalmaz. Hagyományos filmes és digitális kamerákhoz egyaránt ajánlják tartóssága miatt, továbbá azért, mert 40 százalékkal könnyebbek, mint az alkáliak, de tizenöt évre garantált lítiumalapú elem működteti a pacemakereket is. Pénzérme kivitelű lítiumelem biztosítja a számítógép-felhasználók számára, hogy gépük kikapcsolt állapotban is tárolja az alapbeállításokat. Távirányítású játékokban használva előfordul, hogy az elem túléli magát az eszközt. Ha viszont rövidzárlat miatt túl hamar merül le, az elem túlmelegedhet, elrepedhet, vagy akár fel is robbanhat.

"Az újratölthető elemekből valójában csak néhány, kifejezetten az átlagfogyasztóknak szánt alaptípus kapható a boltokban, ezért nincs értelme különféle típusú készülékekbe ajánlani őket az akkumulátorok kémiája szerint" - mondta dr. Nagy László. A szakértő szerint kényelmi szempontok szerint érdemes válogatni az elemek között. A gyorsan, akár 10-15 perc alatt tölthető elemek energiasűrűsége valamivel kisebb, tehát hamarabb lemerülnek, mint a normál üzemmódban tölthetők. "Én gyorsan tölthetőt elemlámpába használok, mert a guta üt meg, amikor használnám, de éppen lemerül" - mondta a szakember. A gyorstöltésű elemek töltőjébe ventilátort szerelnek a túlmelegedés elkerülésére. Az egyéb akkukat nyolc-tíz-tizenkét óra alatt lehet feltölteni. Dr. Nagy László szerint a lítiumakkumulátorok jelentik a fejlesztés csúcsát jelenleg, de specializált változataikat csak ipari, katonai alkalmazásra gyártják. Veszélyes hulladéknak számít Akármilyen elemet is használ az ember, érdemes figyelembe venni, hogy egy év alatt szobahőmérsékleten mindenik típusuk töltése 8-20 százalékkal csökken. A folyamat lassítható, ha hűtőbe kerülnek, viszont a lefagyasztást nem tűrik jól az elemek. Használat előtt mindenképp szobahőmérsékleten kell tárolni őket egy darabig, mert 20-30 Celsius-fokos hőmérsékleten adják le töltésüket a leghatékonyabban. Ha egy eszköz nincs használatban - vagy ha hálózati áramra van kapcsolva - érdemes kivenni belőle az elemeket. A lemerült példányokat is jó eltávolítani, mert az esetleg kiszivárgó vegyületek kárt tehetnek a készülékben. Szintén a szivárgásveszély miatt a gyártók nem ajánlják a különböző típusú elemek együttes használatát. Nem érdemes friss és használt elemeket párban használni, mert az eszköz teljesítményét a leggyengébb határozza meg. A használt elem veszélyes hulladék, tehát lehetőleg soha ne kerüljön a háztartási szemét közé. A már használhatatlanná vált elemek kiválóan újrahasznosíthatók: kinyerhető belőlük a vas, a cink, a mangán. Az olcsó szén-cink elemek akkor lettek környezetbarátabbak, amikor számos országban kitiltották belőlük a higanyt.

Aki nem akar közvetve fémhulladékot termelni, választhat az újratölthető nikkel-kadmium, nikkel-metál-hidrid és lítium-ion típusok közül. Életciklusuk végén, vagyis ötszáz-ezer újratöltés után ezekből is kinyerhető a kadmium, a nikkel és a kobalt. Nem érdemes viszont minden elektronikus eszközbe tölthető elemet vásárolni: a csak túrázáskor használt elemlámpába szinte biztosan fölösleges, és az is szempont, hogy a hagyományos elem éveken át is megőrzi töltöttségét, míg a tölthető jóval hamarabb lemerül használaton kívül is.

Amit az elemekről tudni kell!

Forrás:RELEM

Az elemek a mindennapjaink részét képezik, mégis nagyon keveset tudunk róluk, ami bizony zsebre mehet. Sorozatunkban utána nézünk, mit kell tudni ezekről a mini energiatárolókról!

 

Milyen típusú elemek léteznek?

Az Energizer márka története hosszú időre nyúlik vissza. Először az 1896-ban a National Carbon Company által „Columbia” néven gyártott szárazelem lett az első kereskedelmi forgalomban kapható elem az Egyesült Államokban. A National Carbon Company-ból alakult meg később az Eveready Battery Company, amit ma Energizerként ismerünk. 1898-ban pedig Conrad Hubert, az Eveready Battery Company alapítója feltalálta az elektromos kézi lámpát, vagy elemlámpát – egy szárazelemből, egy izzóból és egy durva réz reflektorból állt egy papírcsőben.

Ever Ready Flashlight hirdetés 1899-ből. kép: wikipedia

 

Az elemek története és az eszközök fejlődése elválaszthatatlan egymástól. Amint az alkáli elemek elegendő energiát termeltek ahhoz, hogy megjelenhessenek a hordozható rádiók, a kazetta és CD lejátszók, valamint a zenélő és villogó játékok, az elemkategória és az elemelőállítási technológiák fejlődése megállíthatatlanná vált. A lítium elemek bevezetésével pedig új világ nyílt meg a high-tech eszközök – digitális fényképezőgépek, MP3 lejátszók, kézi számítógépek – számára elérhető tartós energiaforrások piacán.

Alapvetően elsőrendű (alapvető), egyszer használatos, illetve újratölthető (akkumulátor) elemeket különböztetünk meg.

Az elsőrendű elemek csoportján belül több fajta, más-más kémiai összetevőkből elkészített elemeket különböztetünk meg, például: széncink (féltartós), alkáli (tartós), lítium, higanymentes cink-levegő (hallókészülékelemek), higanymentes ezüst-oxid (óraelem), stb. Ezek a típusok a legkülönbözőbb méretekben vásárolhatók meg a kereskedelemben manapság. A legelterjedtebb méretjelölések:

AA (ceruza),

AAA (mikroceruza),

C (bébi),

D (góliát),

9V (blokk),

4,5V (lapos).

 

Ezek közül a legkeresettebb méret az AA, azt követően pedig az AAA méret. Minél inkább miniatűrizálódnak, digitalizálódnak a készülékek, annál kisebb méretű elemek szükségeltetnek a készülékekben is.

Az elsőrendű elemek technológiai csúcsát a lítium elem jelenti manapság. A lítium elem rendkívül kiemelkedő teljesítményt nyújt digitális készülékekben (pl. fényképezőgép). Az alkáli elemekhez képest akár 11x tovább tart digitális fényképezőgépben egy AA lítium elem. Emellett olyan pozitív tulajdonságokkal is rendelkezik, amivel sem alkáli, sem tölthető elemek, hiszen teljesítményét nem befolyásolja a környezeti hőmérséklet, így -40⁰C és +60⁰C között is kiválóan és hosszan tartóan működteti digitális készülékeinket. Könnyű súlyáról is ismert a lítium, hisz 33%-kal könnyebb, mint egy alkáli elem.

A lítium elemet leginkább olyan tudatos fogyasztók használják, akiknek ezek a speciális elemtulajdonságok már jól ismertek és alapvetően ez nyújt számukra megfelelő megoldást készülékeikhez. Ultimate Lithium elemünket szívesen használják például hegymászók, túrázók, sportolók, akik számára fontos a könnyű felszerelés és a megbízható teljesítmény.

Van internetes oldal, ami segít az elem helyes kiválasztásában?

Az Energizer megújult weboldalán (www.energizer.hu) sok hasznos tippet, tanácsot és termékinformációt, emellett pedig a készülékhez/felhasználáshoz megfelelő elem kiválasztásában segítő termékkeresőt is talál az érdeklődő.

 

A vásárlók mi alapján választanak az elemek közül? Mennyit spórolhatunk, ha helyesen választunk elemet? Milyen segítséget nyújt a csomagolás a megfelelő elem kiválasztásához?
hirdetés

Az Energizer természetesen arra törekszik, hogy a vásárlók és különböző energiaigényű készülékeik szükségleteire mindig a legmegfelelőbb és a hosszú távú megoldásokat biztosítsa. Tesszük ezt azért, hogy azon fogyasztók, akik egyszer Energizer elemet választottak azok továbbra is a minőségi, hosszú távú megoldásokat biztosító és megbízható termékeinket válasszák. Ami azért is fontos, mert hosszútávon a fogyasztók saját maguk is megtapasztalják azt a tényt, hogy az alacsonyabb árfekvésű, féltartós elemeket használva gyakrabban kell ezeket megvásárolniuk, míg a minőségi, márkás tartós elemeket elegendő ritkábban beszerezni, mert élettartamuk sokkal hosszabb a készülékekben.

kép: pentax.jp

Emellett pedig mivel tartósak készülékeinkben, ezért a kevesebb elemcserével, kevesebb használt elem is képződik, ami pedig a környezetünk védelme szempontjából természetesen szintén nem elhanyagolható előny.

Az Energizernél termékeink csomagolására jellemző, hogy azon készülék, használati cikk piktogramok feltüntetésével igyekszünk segíteni a fogyasztók a készülékének leginkább megfelelő elem kiválasztásában. Az alacsonyabb energiaigényű készülékekbe, mint például hagyományos ébresztő- vagy falióra, távirányító, inkább féltartós széncink vagy hagyományos, alkáli, tartós elemet ajánlunk. Míg digitális, nagy energiaigényű készülékekbe, mint például digitális fényképezőgép, GPS, játékkonzolok, inkább továbbfejlesztett alkáli vagy akár lithium elemet, illetve tölthető akkukat ajánlunk.

 

Hogyan tudom meghosszabbítani az elem élettartamát? Mit tegyünk és mit ne tegyünk az elemmel?

Ajánlott teendők:

  • Olvassa el az utasításokat a készüléken, mielőtt behelyezné az elemeket. Csak az utasításokban megadott méretű elemet használjon.
  • Az elemeket megfelelően helyezze be. Kövesse a jelzéseket, amik az elem pozitív (+) és negatív (-) végének helyes behelyezési irányát mutatják.
  • Tartsa tisztán az elem érintkezési felületeit egy ruhával, vagy egy ceruzaradírral történő dörzsöléssel.
  • A kimerült elemeket azonnal távolítsa el az eszközből és megfelelő módon szabaduljon meg tőlük.
  • Minden elemet egyszerre távolítson el az eszközből, majd ugyanolyan típusú és méretű elemekkel helyettesítse őket.
  • Óvja az elem élettartamát úgy, hogy kikapcsolja az eszközt, mikor nem használja, valamint úgy, hogy eltávolítja belőle az elemeket, amikor az eszköz feltehetően hosszú ideig használaton kívül lesz.
  • Hűvös, száraz helyen, szoba-hőmérsékleten tárolja az elemeket. Ne tárolja hűtőszekrényben az elemeket.

 

Elemekkel kapcsolatban kerülendők:
  • NE szállítsa a kibontott elemeket a zsebében, fémtárgyak vagy érmék, egyébkapcsok stb. közelében, mert ez az elem rövidzárlatát eredményezheti, ami hőtermeléshez vagy szivárgáshoz vezethet.
  • NE töltsön újra olyan elemet, amelyeken az „újratölthető” jelzés nincs külön feltüntetve. Egy nem újratölthető elem újratöltésére tett kísérlet szivárgáshoz vagy felrepedéshez vezethet. NE használjon alkáli elemeket nikkel-fémhidrid akkutöltővel.
  • NE tárolja az elemeket – különösen a kis- és érme méretű elemeket – gyerekek által elérhető helyen.
  • NE dobja tűzbe az elemeket – szivárogni kezdhetnek vagy felrepedhetnek.
  • NE szerelje szét az elemeket, zúzza össze, szúrja ki, valamint ne rongálja meg semmilyen más módon. Ez szivárgáshoz és felrepedéshez vezethet.
  • NE tároljon elemeket vagy elemmel működtetett eszközöket forró helyeken – a magas hőmérséklet rosszabb teljesítményhez, szivárgáshoz vagy felrepedéshez vezethet.
  • NE használjon egyszerre régi és új, illetve különböző típusú és márkájú elemeket egy készülékben. Ez szivárgást vagy felrepedést okozhat, ami személyi sérüléshez vagy anyagi kárhoz vezethet.

 

Miért nem szabad kidobni a használt elemeket?

A szárazelemeket a természeti és közvetlen lakókörnyezetünk védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok szerint elkülönítve kell gyűjteni. Ez a hulladékfajta a hazai és az európai besorolás szerint is veszélyes hulladéknak minősül. Szabálytalan elhelyezése hulladékgazdálkodási bírságot von maga után.

A RE’LEM az elemgyártók és forgalmazók megbízásából azon dolgozik, hogy a városi és vidéki felhasználók számára elérhető távolságban biztosítsa a hordozható elemek és akkumulátorok kényelmes és biztonságos elhelyezését.

Az önhöz legközelebbi használt elemgyűjtő hely megtalálásához a www.relem.hu oldalon talál további információt.

Folytatjuk!

 

Használt elemekből készít új "ceruzaelemeket" az Energizer

  • (f)
  • (p)
Írta: Daywalker | 2015-02-03 16:02 | Forrás: PROHARDVER!

AA és később AAA méretben is készül a vállalat eddigi legtartósabb elemeiből, amelyekben korábban elhasznált elemek alkotóelemei kapnak újabb esélyt.

Hordozható elektronikai eszközeink táplálásánál legtöbbször a tölthető akkukat részesítjük előnyben, ám a hagyományos, eldobható elemek népszerűsége és piaca igencsak meghatározó, így érthető, hogy ezen a terepen is próbálnak minél tartósabb, nagyobb teljesítményű és ezzel együtt környezetbarátabb termékeket bevetni. Bár a használt elemeket számos helyen gyűjtik, és ártalmatlanításuk is megoldott, újrahasznosításukkal annál nehezebb. Az Energizer próbál felülkerekedni a problémákon és kihívásként tekint az elhasznált elemek újrahasznosítására.

Úgy tűnik, most sikerült áttörést elérni, ugyanis a legújabb, EcoAdvanced név alatt forgalomba hozott AA méretű Energizer alkáli elemek 4 százalékban újrahasznosított elemekből készülnek - a később érkező AAA méretű tárasinál ez az érték 3,8 százalék lesz. Hogy egészen pontosan mely használt részek kapnak újabb esélyt az újrahasznosítás keretén belül, arról egyelőre nincs információ, az viszont biztos, hogy az eljárással igencsak tartós elemet sikerült létrehozni, ugyanis szavatossági ideje eléri a 12 évet.

A 3,8 és 4 százalék szinte semminek tűnik, de ez is szép eredmény annak tudatában, hogy a mérnökök sokáig lehetetlen feladatnak tartották a nagyteljesítményű, tartós elemek előállítását újrahasznosított alkatrészek felhasználásával – az Energizernek is hét évbe telt, mire meglelte a kulcsot. Ráadásul a korlátot nem is az előállításhoz szükséges technológia okozza, hanem a feldolgozási kapacitás, aminek növelése érdekében újrahasznosítással foglalkozó európai és észak amerikai vállalatokkal dolgozik együtt az Energizer. A tervek szerint feldolgozás ütemének gyorsításával a felhasznált újrahasznosított alapanyagok elérhetik a 40 százalékot is, de ez előreláthatólag mintegy tíz év múlva, tehát nagyjából 2025-re válhat realitássá.

Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.